Egy álmokkal teli világban a valóság fájhat

Nagyon nagyon furcsa a hangulatom most. Itt ülök, irodalmat kéne még tanulgatnom. Már nincs 12 óra se addig, és meg kell írnom azt a..azt az idióta verselemzést. És alig bírom nyitva tartani a szemem. Pedig még tíz óra sincs. De annyira ösze vagyok zavarodva.. És muszáj írnom.. Nem fogok sokat, mert tényleg irodalmaznom kell. Csak mégis. Nem tudom mi van velem, komolyan. Mi ez? Valaki üldögél, és játszadozik velem? És közben röhög rajtam, vagy én nem tudom miért van ez, hogy végre jobban vagyok, aztán mégse, aztán megint valamennyire összeszedem magam, aztán meg.. megint és megint... Csak gondolkoztam dolgokon, és annyira bonyolult minden. És annyira bonyolultak az emberek. És én annyira nem szeretem ezt. Miért ilyen nehéz minden? Hogy nem tudom, ki mit miért csinál, mit gondol.. De jó lenne, ha olvashatnék mások fejében. Mennyivel egyszerűbb lenne minden. Nagyon sok mindent nem értek. Annyi emberhez lenne annyi kérdésem, de ezeket nem tudnám megfogalmazni sem úgy, hogy olyan válaszokat adjanak, amiben minden benne van. És az sincs garantálva, hogy mindenki őszinte velem. És a kérdéseim sincsenek megfogalmazódva bennem. Nem konkrét kérdések. És ilyenekről nem is lehet mással beszélni. Csak tudni akarom.. hogy hogyan gondolkodik más.  Miért kell ilyeneken agyalnom? Én nem szeretem ezt a bizonytalanságot. És haragot is érzek. Nem tudom miért, komolyan nem.  De haragszom. Haragszom, mert nem tudom mi van. Haragszom emberekre is, pedig nem kéne, nem is szoktam, csak nyomós okkal. És most semmi okom nincs. Van, de ezekről nem tehetnek. Arról seml, hogy ilyen bonyolultak. Meg úgy az egész. Az egész élet. Olyan bonyolult. Soha nem fogok tudni semmit biztosan, és ebbe beleőrülök. Mert tudni akarok.. mindent.. Játsszon mindenki nyílt lapokkal.. És akkor nem kell olyan sok dolgon agyalnom. Mert ha jutok valamire, történik valami, és megint nem értek semmit. És mindenhol. Otthon is. Nekem ez nem tetszik így. Csak tudnám, miért. Amúgy nem vagyok szarul. Mármint szarul vagyok. De reggelre már nem leszek. El fog ez múlni. Bár ahogy mostanában észreveszem, nagyon meglepő dolgok történnek, és magamon is meglepődök, szóval semmit nem mondok. Még én is bonyolult vagyok.És még magamat sem értem, nem hogy másokat. Komolyan, azt sem tudom, én mit akarok. Nah mindegy. Csak gondoltam megörökítem ezt az..ezt.. Pá.